A kisadózó vállalkozások tételes adója: 6 milliós bevételnél váltani kell
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá bármikor szabadon be lehet jelentkezni, a vállalkozás a bejelentkezés utáni hó első napjától adóalany; az új cégek azonnal bejelentkezhetnek – ismertette Honyek Péter, a tárca osztályvezetője, aki figyelmeztet, hogy az evások esetében ajánlott decemberben átjelentkezni - írja az Adó Online, a Complex kiadó adózási szakportálja.
Az adófajtának a mértéke főállásúaknak havi 50 ezer forint, nem főállásúaknak 25 ezer forint. A kisadózó vállalkozás bevételének hatmillió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetni, de ez nem mentesíti a tételes adófizetési kötelezettség alól.
A kata hatálya alá való bejelentkezés rendkívül fontos aktus, mert a bejelentő lapon szereplő adatok alapján kap ellátást a kisadózó, és az alapján ír elő adófizetési kötelezettséget a NAV. Az adóhatóság a bejelentkezés után tájékoztató levelet küld, ami alapján a kisadózó önállóan, könyvelői segítség nélkül adózhat - írja az lap.
A kata érdemben fehéríti majd a gazdaságot, mert a kisadózó vállalkozások a hatmillió forintos árbevételi limit eléréséig nyugodtan adhatnak számlát - az nem befolyásolja a fizetendő adó nagyságát. Ha viszont mégis elmulasztják a számlaadást, kizárják őket a kata-körből.
Mekkora bevétel mellett éri meg ezt választani?
Számításai szerint egy 4 millió forint éves árbevétellel rendelkező cég esetében (ez evás cégnél az áfa miatt 5.080.000 forint) félmillió forint kiadás mellett a társasági adó hatálya alá eső cég tulajdonosánál 1.803.017 forint nettó jövedelmet, egy evás vállalkozónál 2.107.525 forint nettó jövedelmet, míg egy kisadózónál 2.900.000 forint nettó jövedelmet jelent.
Általánosságban elmondható: minél közelebb van az éves árbevétel a 6 millió forinthoz, annál inkább megéri választani a katát. Viszont 6 millió forint fölött az adóelőny gyorsan elillan a 40 százalékos különadó miatt. Továbbá nem előnyös, ha sok költséggel működő cég választja a katát, és kiegészítő tevékenységet folytatóknak is jól meg kell gondolniuk döntésüket.
A kata alacsony társadalombiztosítási ellátási jogosultságot biztosít
A katát választók számára viszont hátrányt jelent minden máshoz képest, hogy a kisadózás alacsony társadalombiztosítási ellátási jogosultságot biztosít, amelynek alapja még a minimálbérnél is alacsonyabb - összegzett Honyek Péter.
A katánál nem lehet trükközni, könnyen kizárhatók a kisadózók a kata-körből
Kizárás a szankciója a 100 ezer forintot meghaladó adótartozásnak (ami egy bejelentett kisadózó esetén kéthavi nemfizetést jelent), viszont a NAV csak a negyedév végén vizsgálja a kisadózó cégek egyenlegét, így elég lehet akkorra befizetni az adótartozást - mondta Honyek Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy minden kisadózó után, tört hónapra is be kell fizetni a tételes adó egészét.
Nem számít viszont a jogviszonyok száma, tehát például az ügyvezető és személyesen közreműködő Bt-tagnál csak egyszer kell 50 ezer forint kisadót fizetni havonta. A kata humánus is: abban az egész hónapban, amikor a kisadózó keresőképtelen, nem kell adót fizetnie, viszont ezt be kell jelentenie a NAV-nak, nehogy az adóhatóság nemfizetés miatt kizárja a kata-körből.
A kisvállalati adó a szociális- és szakképzési hozzájárulást, és a társasági adót váltja ki
A kisvállalati adó (kiva) a munkahelyvédelmi akcióprogram talán legkevésbé érthető, leginkább magyarázatra szoruló eleme, vélhetően azért, mert új szemléletet szeretne meghonosítani az adózásban - kezdte előadását Dr. Laki Gábor, az NGM főosztályvezetője. A vállalkozókat alapvetően az foglalkoztatja, hogy mennyi pénze marad a közterhek megfizetése után. A több adónemet, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót kiváltó, pénzforgalmi szemléletű adó ezen az elgondoláson alapul, hiszen közelebb hozza az adómegállapítási szabályokat a vállalkozói igényekhez. Ráadásul, az evával ellentétben ösztönzi a beruházásokat és a foglalkoztatást.
Az új, válaszható adó a kis- és mikrovállalkozásokat kedvezményezi: belépéskor legfeljebb 25 fő lehet a foglalkoztatottak száma, 500 millió forint a mérlegfőösszeg és az összes árbevétel összege. Az evával szemben - amely csak kétéves működés után választható - gyakorlatilag nincs belépési korlátja: frissen alakult cégek is választhatják - írja a portál.
A kisvállalati adóra december 20-ig kell jelentkezni
Az új adó hatálya alá december 1-től 20-ig lehet bejelentkezni a NAV-nál, de a cégek január 15-ig meggondolhatják magukat és visszavonhatják bejelentkezésüket. Az újonnan alakuló cégek 30 napon belül jogosultak választásukat bejelenteni - mondta az előadó.
Az adó alapja a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye és a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege. Az első tétel az adott időszak pénzeszköz-változását jelenti néhány korrekcióval; például a vállalkozásból kivont pénz növeli az adóalapot, míg a cégbe bevitt pénz csökkenti azt. A vállalkozásba visszaforgatott pénz így nem képez adóalapot és a beruházások egy összegben elszámolhatóak - magyarázta a főosztályvezető. Az adó kulcsa 16 százalék.
A kivát választó cégeknek egész évben adóelőleget kell fizetniük: ha a társaság az előző évben 1 millió forintnál több kivát fizetett, akkor havonta, ha a határok alatt maradt, akkor negyedévente. Az első évben a megelőző adóévi összes bevételt kell vizsgálni (a határ 100 millió forint). Az adóelőleg alapját lényegében úgy kell kiszámolni, mint ahogy az adóalapot kell, és itt is elmondható, hogy az előleg nem lehet kevesebb, mint a Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka. Az adóelőleget az előlegmegállapítási időszakot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni - ismertette a szabályozást Dr. Laki Gábor.
A veszteséggel lehetőség van a következő évek pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkenteni; a negatív eredményt 10 év alatt egyenlő részletekben lehet elszámolni. Különleges szabály viszont, hogy a veszteségből azzal a résszel, amely új beruházásnak felel meg, korlátlanul, teljes összegben csökkenhető a következő évi adóalap. Ily módon a következő években akár a járulékalapot képező jövedelem után sem kell adót fizetni. Ezért is beruházás-ösztönző a kiva - magyarázta a főosztályvezető.
Az adó és az előlegalap szabályait áttekintve elmondható, hogy az általános forgalmi adóhoz némileg hasonlító adóról van szó, azzal, hogy a kiva esetében nincs helye adóvisszatérítésnek.
A kis cégek esélyeit javítják az új adók
A gazdaságban élesen elkülönül a nagyvállalati szektor- amelyet mintegy 2-300, jellemzően multinacionális cég jelent –, valamint a hazai tulajdonú, kis- és mikrovállalkozások százezres tábora. Míg az előbbi csoport tagjai számára a munkaerő költsége alacsony az összes többi kiadáshoz képest, az utóbbiak számára a foglalkoztatás költségei meghatározóak és nehezen elviselhetőek; így ők - közgazdaságilag jogosan - megpróbálnak kibújni a terhek alól - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára.
Eddig az adórendszer ugyanúgy adóztatta a két csoportot, így a kis cégeket eddig túladóztatta, ami jelentősen erősítette a fekete- és szürkegazdaságot, és alacsony adóbevételeket jelentett az állam számára. Mindezt jól mutatja az erősen torzító hazai bérstatisztika, vagyis az, hogy például hazánkban hivatalosan kétszer annyian dolgoznak minimálbérért, mint a szintén 10 milliós Csehországban - írja az Adó Online.
A fenti problémákra megoldást kínál a kisvállalati adó (kiva), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a célzott járulékkedvezmények 2013-as bevezetése; az akcióterv több százezer hazai vállalkozást érint pozitívan - közölte a helyettes államtitkár felvezető előadásában.