Akcióterv: talpon maradhatnak a kisvállalkozások?

A munkahelyvédelmi akcióterv részeként hétfőn a parlament elfogadta a foglalkoztatást terhelő adó-és járulékkedvezményeket, valamint a kisvállalkozások működési feltételeit javító pénzforgalmi áfa bevezetését és a házipénztári korlát feloldást is tartalmazó salátatörvényt.

A képviselők 298 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.

Járulékkedvezmények: szakképzési hozzájárulás és szocho

A szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportokat célozzák meg: a 25 év alattiakat, 55 év felettieket, gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérőket, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottakat és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatók terhei csökkennek jövőre. (Hasonló körben járulékkezményeket a hatályos szabályok is tartalmaznak, elsősorban a START-programok – a szerk.)

• Az eredeti tervezethez képest, ami a szociális hozzájárulási adó felét engedte volna el, az elfogadott javaslat szerint a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal - a 180 napba nem számít bele az a munkaviszony, ami nem minősül biztosítási jogviszonynak (pl. iskolaszövbetkezeti tagság, idénymunka, alkalmi munka) - rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak 100 ezer forint bruttó bérig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetniük. Vagyis amennyiben a munkáltató január elsejétől (majdnem) pályakezdő fiatalt alkalmaz például 200 ezer forintos bruttó bérrel, 100 ezer forintig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, míg az a feletti rész – jelen esetben szintén 100 ezer forint – után az adó mértéke 28,5 százalék. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében jár.
• Az elfogadott javaslat szerint az 55 év feletti foglalkoztatott után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék, és szintén az első két évben jár
• A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott után a munkáltató szintén szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.
• Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott után is szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a munkáltató, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.

A szociális hozzájárulási adó fenti kedvezményei az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénybe épülnek be 2013. január 1-i hatállyal.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a START PLUSZ, a START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezményekkel nem vonhatóak össze.

A szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a szociális hozzájárulási adó alanya meghatározott feltételek fennállása esetén csökkentse a szakképzési hozzájárulás alapját. A csökkentés a bruttó munkabér erejéig, legfeljebb azonban havonta 100 ezer forintig terjedhet.

Pénzforgalmi szemléletű adózás

Az elfogadott törvényjavaslat módosítja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt is, lehetővé téve, hogy a vállalkozás az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozzon arról, hogy pénzforgalmi elszámolást választ. A pénzforgalmi elszámolás lényege, hogy a 125 millió forint éves árbevétel alatti kisvállalkozások csak akkor lesznek kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették – feltéve, hogy ezt az elszámolási módot választják.

A módosítás pontosítja az áfa-analitika, azaz összesítő jelentés (Art. 31/B §) benyújtására vonatkozó rendelkezéseket, amennyiben a számlát kibocsátó adóalany pénzforgalmi elszámolást választ. Ilyenkor az adólevonási jog érvényesítéséről, a fizetendő adó megállapításáról csak egyszer kell nyilatkozni, abban az áfa-bevallásban, amelyben először levonási jogot érvényesít, fizetendő adót állapít meg az adóalany ezen számla alapján. Ugyanez a szabály érvényesül akkor is, ha a pénzforgalmi adózást választó adóalany terméket szerez be vagy szolgáltatást vesz igénybe.

Az áfa törvény (2007. évi CXXVII. törvény) módosítása értelmében a pénzforgalmi rendszer nem alkalmazható párhuzamosan más, különös adózási módokkal. Így nem választható a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás:

• ha az adóalany alanyi adómentességet választott,
• a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve
• amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza.

Pénzforgalmi elszámolásnál az adóalanynak a fizetendő áfát nem az ügylet teljesítésekor kell megállapítani, hanem akkor, mikor neki fizettek (az ellenérték átvételekor, jóváírásakor). Ide értendő az az eset is, ha az ellenértéket nem megfizetik, hanem az abból származó követelését engedményezi, elengedi az adóalany, vagy az más módon szűnik meg (részletfizetés esetén az adófizetési kötelezettség is a megfizetett részlethez igazodik).

Az áfa-kötelezettség halasztásának feltétele, hogy az ügylet teljesítését tanúsító számlán az adóalany a pénzforgalmi elszámolás tényét feltünteti. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany levonási joga is a pénzforgalom szerint alakul, tehát azt leghamarabb az ellenérték megtérítésének időpontjában gyakorolhatja – derül ki az indokolásból.

A pénzforgalmi elszámolást főszabály szerint naptári évre lehet majd választani, de az évközben adóalannyá váló adózók – az adóalanykénti nyilvántartásba vétel időpontjával egyidejűleg – évközben is választhatják a pénzforgalmi rendszert.

A módosítás szerint 2013. január 1-től az alanyi áfa-mentesség választására jogosító értékhatár 5 millió forintról 6 millió forintra nő. Átmeneti szabályként rögzítik, hogy a 2012-ben az 5 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 6 millió forintos határt el nem érő adóalanyok is élhetnek majd az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.

Árfolyamveszteség – saját tőke pótlás

A hatályos társasági törvény arról rendelkezik, hogy a szükséges tulajdonosi döntéseket meg kell hozni és végre kell hajtani három hónapon belül, ha a társaság veszteség miatt elvesztette a saját tőkéjének jelentős részét. Sokszor előfordul (például árfolyamváltozások miatt), hogy a társaság saját tőkéjének mértéke külön további intézkedés nélkül is helyreáll rövid időn belül a folyamatos működés során. Ennek alátámasztására szolgálhat a számviteli törvény szerinti közbenső mérleg, amellyel dokumentálni lehet, hogy a külön intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn – így nem kell pótbefizetésről, a törzstőke leszállításáról vagy átalakulásról határozni.

A számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének fordulónapján olyan jelentős árfolyamváltozások alakulhatnak ki, amelyek a devizában fennálló tételek üzleti év végi átértékelési kötelezettsége miatt jelentős nem realizált veszteség kimutatását eredményezik, és számos esetben maguk után vonják a társasági törvény szerinti tőkerendezési kötelezettséget. Tekintettel e rendkívüli mértékű árfolyammozgásokra – korlátozott időtartamra, 2014. május 31-ig – az elfogadott törvényjavaslat úgy módosítja a társasági törvényt (2006. évi IV. törvény 336/F. §), hogy lehetővé teszi az árfolyammozgások saját tőkére gyakorolt hatásának figyelmen kívül hagyását. Így azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a 2011. és a 2012. üzleti évben, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.

Árfolyamveszteség elhatárolása

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) módosítása lehetővé teszi az árfolyamveszteség elhatárolását a forgóeszközhitelekre is. Így nemcsak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét lehet elhatárolni a későbbi évekre, hanem a devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségét is. Az elhatároláshoz céltartalék-képzés is kapcsolódik.

Ez a lehetőség már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolónál is alkalmazható.

Megszűnik a házipénztári korlát

2012. január 1-jével jelentősen megemelték a vállalkozások készpénz záróállományának átlagos mértékére vonatkozók korlátot (az előző éves árbevétel 10 százaléka, minimum 500.000 forint), de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a számviteli törvény korlátozó szabályozáát teljes egészében megszünteti a törvénymódosítás, így nem lesz korlátja a házipénztárban tartható készpénznek.